Az alábbi kérdésekre kaphat közérthető választ a lentebbi cikkből:
- Ki a sértett a jog szerint?
- Mi a sértett fogalma?
- A sértett jagai és szerepe a büntetőeljárásban
- A sértett jogi képviseletének menete
- A büntetőjogi képviselet formái
- Feljelentés megtétele és körülményei
- Hogyan tud akár Ön is feljelentéssel élni?
Amennyiben érdekesnek találja a bejegyzést, köszönjük ha megosztja azt ismerőseivel!
Szakértő csapatommal a háttérben, ügyfeleim egyéni és egyedi helyzetéhez igazodó, teljeskörű jogi ügyintézését vállalom.
Ki a sértett a jog szerint? Mi a sértett fogalma?
Hogy pontosan ki is lehet sértett azt a Büntetőeljárásról szóló törvény 50.§-sa határozza meg. Ezen jogszabályhely szerint a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Egy sértett tehát lehet természetes személy, de lehet akár egy gazdasági társaság is vagy mondjuk egy valamilyen civil szervezet is.
A sértett jogai és szerepe a büntetőeljárásban.
A sértett jogosult arra, hogy
a) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,
b) a perbeszédek során felszólaljon,
c) a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel,
d) az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - megismerje,
e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
f) az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen,
g) segítő közreműködését vegye igénybe,
h) a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse,
i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen.
A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben:
a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint
f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.
A sértetti jog képviselet, sértett jogutódja
52. § (1) Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal, helyébe hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve szerződés alapján eltartott személy léphet, és
a) a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, ideértve a magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként történő fellépést, és
b) vonatkozik rá az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség.
(2) Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.
(3) Nem természetes személy sértett megszűnése esetén helyébe egy hónapon belül a jogutódja léphet.
Jól látható tehát, hogy akinek a sérelmére bűncselekményt követtek vagy a bűncselekmény elkövetése őt bármilyen módon hátrányosan érintette, jogosult eljárni a hatóságok előtt ezzel összefüggésben. Sértett lehet tehát természetes személy, valamely gazdasági társaság, de ide tartozhat egy civil szervezet is. A sértettet számos jogosultság illeti meg. Joga van többek között az eljárás bármely szakaszában indítványt tenni, részt vehet eljárási cselekményen, jogosult iratokat megismerni, jogorvoslattal élni.
A sértett eljárhat személyesen is, de gyakorolhatja jogait meghatalmazott útján is. Fontos, hogy amennyiben egy bűnelkövetés úgymond tényleges sértettje meghal, úgy ebben az esetben a hozzátartozója fogja gyakorolni a sértettet megillető jogokat. Ha például mondjuk egy bűncselekmény miatt elhalálozik egy szülő, úgy ebben az esetben a gyermekek/ másik szülő lesznek jogosultak fellépni, mint sértettek és gyakorolhatják a sértettet megillető jogosultságokat. Ezt megtehetik személyesen is, de meg is hatalmazhatnak erre valakit. Ha a sértett gazdasági társaság lenne mondjuk, úgy ebben az esetben annak megszűnése esetén a jogutód léphet a helyébe. Erre egy hónap áll a rendelkezésre, így nagyon fontos erre figyelni.
Egy sértetti jog gyakorlásának nemcsak a büntetőeljárásban van szerepe, nemcsak ott szerez értelmet, hanem számos esetben jár együtt egy büntetőeljárás valamilyen kárigény érvényesítésével, valamilyen kártérítési eljárással a bűnelkövetővel szemben. A sértettet tehát egy ilyen eljárásban ugyanúgy képviselni kell valamilyen formán. A sértetti jog, a sértetti eljárás tehát abszolút túlnyúlik egy büntetőeljárásban történő részvételen és kapcsolódást képez/het egy kártérítési eljárással is.
Az alábbi kérdésekről volt szó ebben a cikkben.:
Amennyiben Sértetti képviseletre lenne szüksége keressen Ön is bizalommal!
Egyéb ügyek amiben segítséget tudok adni Önnek:
- családjogi ügyek,
- öröklési ügyek,
- ingatlan adásvételi jogügyletek,
- szerződések,
- kártérítési ügyek,
- büntetőügyek valamint képviselet polgári-vagy büntetőeljárásban.